Mindenki szeret nevetni

NINCS olyan ember, aki ne szeretne nevetni, sokan sajnos mégis csak ritkán tapasztalják meg, a nevetés felszabadító erejét. A nevetés hatásaival foglalkozó kutatók megállapították, hogy a nevetéssel megelőzhetők, enyhíthetők, illetve könnyebben elviselhetők a különböző betegségtünetek.

A vizsgálódásból az is kiderült, hogy nevetéskor olyan biokémiai anyagok szabadulhatnak fel a szervezetünkben, amelyek a lelki és a testi fájdalmakat, kellemetlen érzéseket egyaránt képesek jelentősen csökkenteni. Hogy milyen módon történik mindez? Lássuk csak... Nevetni tudni kell...
A nevetés csodálatos képessége mindannyiunk veleszületett sajátsága, de hogy min és mikor kell nevetni, azt a szüleinktől, a környezetünktől tanuljuk meg.
Már a párhetes csecsemő is rámosolyog a fölébe hajlóra, néhány hónappal később pedig már hangosan kacag. Érdekes, hogy azok a gyermekek, akik sohasem látták-hallották szüleiket nevetni, mert vakon vagy süketen jöttek a világra, szintén képesek nevetni, legfeljebb máson és talán ritkábban is teszik. A sokat nevető szülők gyermekei természetesen maguk is vidám hangulatúak lesznek, több önbizalommal, magabiztossággal állják meg a helyüket a világban, s úgy tűnik, a betegségek is ritkábban támadják meg őket.

Nevetés és egészség

Aki kedves, széles mosollyal fogadja embertársait, annak nem csupán a saját közérzete javul, hanem a többiek is szimpatikusnak találják. Ám az agyi központok ingerlését, és ez által a belső szervek működésének stimulációját csakis a szívből jövő, önfeledt nevetés képes kiváltani. Egy jóízű nevetés során mind a 18 arcizom egyaránt működik. A nevetés az egész testre igen jó hatással van. Minden egyes hahota megmozgatja rekeszizmunkat, mellkasunkat is, s belső masszázsként hat a szívre, a tüdőkre, a gyomorra, a hasnyálmirigyre és a bél egyes részeire egyaránt. Az amerikai Stanford Egyetem pszichológus professzorai szerint a nevetés amellett, hogy fokozza az anyagcserét, és a tüdőbe több oxigéndús levegőt juttat, előnyös megterhelésként hat a keringési és légzési szervrendszerre is. Így például már néhány másodpercig tartó kiadós nevetés is percenként 130-ra növelheti a pulzusunkat, amely ugyanúgy hat, mint a kocogás a nyílt terepen. Amerikai tudósok kísérleteik eredményeképpen azt is kimutatták, hogy nevetés hatására a szervezet ellenálló képessége fokozódik.

Örömhormonok

A szívből jövő nevetés és derű növeli a központi idegrendszerben az ún. endomorfinok termelését. Ezek endogén, belső kiválasztású, ópiumhoz hasonló hatású vegyületek, amelyek elsősorban a pszichés eredetű, fájdalmas kórképeket enyhítik. E vegyületek hatására csökkennek pl. a gyomor- és bélpanaszok, egyes fejfájások és izomfájdalmak. Pszichológiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a szívből nevetni képes emberek lényegesen jobb alvók, mint mogorva társaik.
A nap folyamán kialakult derültebb hangulat éjszaka is folytatódik, és kellemes, frissítő álmot eredményez. A jól alvó ember jutalma pedig a kipihent ébredés, a jobb alaphangulat és a nagyobb kedv a feladatok elvégzésére. Ezért mindenkit csak arra biztathatok, hogy ha napközben nem volt kiadós oka egy jóízű nevetésre, akkor este feltétlenül segítsen magán egy szórakoztató filmmel vagy egy kellemesen eltöltött vidám félórával.
 
Nevetés a kórteremben

Néhány hónapja mutatták be a Bohócdoktor c. amerikai filmet, mely valós történeten alapul. Ma már szerencsére magyar bohócdoktorok is vannak, akik nevettetéssel feledtetik a szülőnélküliség, a magára hagyatottság érzését, és egyben gyógyítják - elsősorban gyermek - pácienseiket. A nevetés eltereli a betegséggel, problémákkal kapcsolatos gyászos gondolatokat. Ezt felismerve, ma már a hazai kórházakban, főként a gyermekosztályokon bohócdoktorok segítik a gyógyulást. Külföldön pedig számos kórházban nevetőszoba áll a betegek rendelkezésére. A humor és a vidámság jelentőségét az idősgondozásban is felismerték már. A nevetést − kiegészítő módszerként − segítségül hívják a depressziók, a fájdalmas izomgörcsök és az enyhébb agyi vérellátási zavarok eredményes kezelésében is.
 
Nevetésterápia

A nevetés fontos lelkünk számára is. Jobb hangulattal és pozitívabb érzésekkel teljesítőképességünk is jelentékenyen megnő. A németországi erlangeni klinika pszichológus professzora érdekes kísérletet végzett ezzel kapcsolatban.

Pácienseinek egy részétől azt kérte, hogy idézzenek fel magukban valami kellemes, nevettető emléket, majd ezt követően mindkét csoporttal megoldatott egy kreativitási tesztsort. A kísérlet kiértékelésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a vidám emlékeiket felidézők, sokkal kreatívabbak voltak, mint a kontrollcsoport, ráadásul ötleteik is szokatlanabbak voltak. A nevetésterápia azóta, a pszichoterápia eszköztárába hivatalosan is bevonult. Különösen jó eredményeket hozott depresszióban szenvedő betegeknél. A nevetésterápiát azonban ajánlják minden olyan embernek, aki állandóan a problémáin tépelődik, aki nem tud semminek sem örülni. ők azok, akik - ha a nevetést száműzik életükből, fejfájós, gyomorpanaszokkal küszködő, keserű betegekké válnak.

Stressz ellen is nevetés?

A stressz életünk velejárója, ma már sokat tudunk arról, hogyan lehet kivédeni, ám a sorozatos nagy vagy a tartós stressz helyzettel szemben még mindig védtelenek vagyunk. Rövidesen csökken a frusztrációs toleranciánk, és kezdődnek a vegetatív eredetű testi betegségek. Amerikai pszichológusok azt tanácsolják, hogy a komoly vagy tartós stresszben élő ember mindenképpen teremtsen időt és alkalmat a vidámságra, a nevetésre. Nem szabad szégyellni még a legmélyebb gyászban sem, ha egy vicc poénja megérinti lelkünket, s nevetésre húzódik a szájunk. Ilyenkor egészen biztosan jót tettünk az egészségünknek, hiszen a mellékveséket megterhelő, a stressz során felszabaduló nagy mennyiségű adrenalin- és kortizon- hormonok szintje nevetés hatására gyorsabban lesüllyed a normális értékre, s ezáltal immunrendszerünket serkentjük. 
(SikerPressz)