Allergia

Allergia

Az allergiások száma egyre inkább nő: tízévenként megkétszereződik a betegek száma. Magyarország lakosságának 10 százalékát érinti.
Ezek visszavezethetők az öröklöttségre is, de nagyobb azonban egy másik tényező, hogy a környezetünkben egyre több a mesterséges anyag. Ilyenek a tartósító-édesítőszerek, színezőanyagok és a légszennyeződés is, melyekre az emberek bizonyos része érzékeny.

A mai napig tart a küzdelem e betegség ellen. Az allergia végigvonult eddig az emberiség történelmén. Régen még a betegséget sem ismerték fel, most pedig a gyógyszereit kutatják. Ma sokkal könnyebb a dolgunk, hiszen tudjuk mivel állunk szemben, mire kell megoldást találnunk.

Mi is az allergia?

Ehhez tudnunk kell, hogy az ember egy külső hatásra háromféle reakciót mutathat, ami tulajdonképpen a gyulladás mértékétől függ.

Normergia, amikor egy külső hatás teljesen normális reakciót vált ki az emberből. Ilyen, amikor az egészséges ember szervezetébe kórokozó kerül, ami miatt ellenanyagot termel.

Anergia, amikor a szervezet nem reagál a külső hatásra, vagyis nem termel ellenanyagot a bejutott kórokozó ellen.

Hiperergia, amikor a beteg túlzott ellenhatást mutat a külső hatásra, és már nem a kórokozó, hanem maga ez az erős ellenhatás lesz a betegség okozója.


Az allergiának a típusait csoportosíthatjuk a célszerv alapján.

• A tüdőben az allergia nyálkahártya duzzanatot, fokozott váladékképződést és simaizom görcsöt vált ki, melynek hatására a légutak szűkülnek, és ez asztmát okoz.
• A légutak szűkülése miatt a csecsemőkori asztma súlyos betegség, hiszen a kisebb keresztmetszetű légutak akár teljesen elzáródhatnak. Azonban ezt ki is lehet nőni, hiszen a fejlődés során a légúti keresztmetszet is nő, ezért a külső allergizáló hatás esetleg később nem is okoz érzékelhető tüneteket.
• A bőr, melyen például csalán vagy ekcéma jelenhet meg. Egy felszabaduló aminosav: a hisztamin okozza a viszketést és értágító hatása miatt piros a bőrfelület.
• A bélrendszer. Allergizáló anyaga például a tehéntej, mert fajidegen fehérjét tartalmaz. Felnőtteknél a gyulladás csak hasmenéssel jár, de a csecsemőkre sokkal komolyabb hatást gyakorol. Ugyanis az emésztőrendszerük még nem működik tökéletesen, ezért képtelen teljesen lebontani a fehérjét, csak kisebb egységekre darabolja, amelyek fel tudnak szívódni a bél nyálkahártyáján, és eljuthatnak a szervezet más helyeire is. Ezért a tüdőben és a bőrön is észlelhetjük az allergia tüneteit.

Abban, hogy valaki allergiás lesz vagy sem, sok tényező játszik közre. Bebizonyosodott, hogy függ az öröklöttségtől is, kialakulásban külső tényezők is részt vesznek, mint például a stressz. Ennek azonban kettős természete van.
A stressz egy külső behatás által kiváltott védekező folyamat, melynek első fázisa az adrenalin felszabadulása, amelynek érszűkítő hatása van, vagyis az allergia értágulása ellen dolgozik. A második szakasz is hasznos, mert ekkor a mellékvesekéreg hormonjai mobilizálódnak, amelyek hatékonyak az allergiás gyulladás ellen. Természetesen azonban a hosszú távú stressz allergiát éppúgy kiválthat, abból adódóan, hogy a szervezet teljesen kimerül.