Csend - nyugalom - harmónia - Jóga

Rohanó, stresszes világunkban szinte mindenki vágyik néhány órányi csendért, nyugalomért, lazításért, a harmónia megteremtéséért.
A jóga tökéletes segítséget nyújt a környezetünkkel és önmagunkkal való sikeres együttélésben.


Mi is az a jóga?

Jelentése: összpontosítás, avagy a figyelem ráirányítása valamire. Célja, hogy a szellem és a test között kialakítsa a harmóniát. Segít koncentrálni, frissíti és élesíti az elmét, összhangba hozza az embert a természettel.
A jóga mégis több egy egyszerű sportnál, egyfajta életérzés, életmód, mely fittebbé, egészségesebbé teszi a testet, lecsillapítja, megnyugtatja a megfáradt szellemet és fejleszti a spiritualitást. Könnyebben elviselhetővé teszi a mindennapi stresszt és problémákat, és a depressziót. Meditációval, mozdulatsorokkal és koncentrációval segít olyan általános problémákon, mint például a gerinc- és hátbántalmak, az alvászavar, az idegesség, a helytelen vagy felületes légzés, melyek manapság sajnos már mind-mind népbetegségnek számítanak a fejlett országokban.


A jóga fajtái

Több száz éven keresztül hindu, tibeti és kínai szerzetesek, papok, és mesterek őrizték ezt az ősi tudományt, melynek a mára számos iskolája, rendszere alakult ki.
Néhány jóga fő fajtái (a teljesség igénye nélkül) a következők:

Ashtanga jóga:

Az ashtanga szó szanszkrit nyelven annyit jelent: „nyolc ág”, mely egy indiai bölcs, Patanjali nyolcas rendszerére utal, melyben elsőként foglalta írásba a jóga alapelveit, mozdulatait.


Hatha jóga:
 
A hatha kifejezésben a „ha” jelenti a napot, a „tha” pedig a holdat, így utalván a kínai yin és yang filozófiára, mely az egymással ellentétben álló, mégis egymást kiegészítő energiákat jelenti. Ez szolgál a hatha jóga alapjául is hiszen a gyakorlatokban (asana) mindig az egyensúlyra való törekedés a lényeg.

Bhakti jóga:

A jógának ez a fajtája az érzelmek és érzések tudatos vezetésének, irányításának útján alapszik, sokan az odaadás és szeretet jógájának tartják.


Karma jóga:

A jócselekedetek útja, ösvénye, az önzetlen jótétemények jógája. Gjána jóga: A „gjána” szó, tudást jelent. A jóga tulajdonképpeni legnehezebb fajtája, a bölcsesség és tudás ösvénye. A gyakorlati tudás elméleti bölcsességgé történő alakításának folyamata meditáció és felfedezések útján.


Rája jóga:
A ragyogás állapota, a legmagasabb fokú jóga, mely szintén a Patanjali által alkotott nyolcas egységre épül, ám jóval átfogóbb, mindenre kiterjedő rendszer, mely az emberi viselkedés, személyiség fejlődésével, finomításával foglalkozik. Célja a megvilágosodás állapotának elérése, főleg  meditációs technikák által.

Krijá jóga:

A „krija” szó tevékenységet, avagy mozdulatot jelent, eredete az ősi időkre nyúlik vissza, s a módszer az idők folyamán rengeteget fejlődött, s mára már 70 mozdulatból álló rendszert alkot. a jóga célja, hogy a gyakorlati jellegű feladatok során a tudati aktivitással, az elme hullámzásával elérhessük, kivirágoztathassuk a valamennyi bennünk rejlő képességet és lehetőséget.

Az eddig felsoroltakon túl a jógának még számos fajtája, irányzata és iskolája létezik, így mindenki megtalálhatja a számára legjobban megfelelő stílust, melynek segítségével egy új élet ösvényére léphet, megismerheti önmagát, nyugodtabb, harmonikusabb és egészségesebb lehet.